Most mit mondjak? Hónapok óta erre se néztem, de most rászántam magam, hogy felnézzek és írjak pár sort. Hogy miért? Blogolni szeretnék, újból. Csak nem itt, hanem blogspoton. Hónapok óta nem írtam, de nem is nagyon volt időm. Mókás volt visszaolvasni a bejegyzéseimet, amikben arról írtam, hogy kezdődik a suli és hogy milyen nehéz is lesz. Igen, kedves múltbéli önmagam, krva nehéz! :D És már december vége van, a szalagavatón is túlvagyunk, pedig még akárhányszor végigcsinálnám, mert IMÁDTAM minden egyes percét! A legfontosabb változás szemptember óta: love life. Vagy valami olyasmi. Október első hetében történt velem egy olyan dolog, ami szerintem az egész életemet megváltoztatta. Nem nagy cucc, egyszerűen csak valaki belépett az életembe és még remélem sokáig ott is fog maradni. Ha valaki akkor, augusztusban azt mondja nekem, hogy Ő nagyon is fontos személy lesz az életemben, valószinűleg kiröhögöm vagy csak egyszerűen nem hiszem el, mivel ez tényleg hi-he-tet-len. Már egy ideje ismertem, mivel... hát, vegyük úgy, hogy foci berkekben "híresség". Igen, Kata jól kifogta, pont focista... és pont nem európai, még csak nemis fehérbőrű. EGY ÁLOM! De nem akarom elszólni magam, mert nem... De én annyira, annyira... fúú! Amúgy most készítem az új blogot, ha valaki kiváncsi rám a továbbiakban, ott követhet ;) Ciao édeskék 

LADYMADRIDISTA.BLOGSPOT.COM

Asszem, szerelmes lettem *.* Eddie Redmayne <3333

Nem kérek bocsánatot, amiért nem jelentkeztem, mert végülis ez teljesen az én dolgom. Nem akarok magyarázkodni sem, de annyit el kell mondanom, hogy a tanulás nekem most a legfontosabb, muszáj belehúznom, ha idén le akarok érettségizni. Még csak szeptember van, de én már totál kivagyok idegileg, nem tudom, mi lesz velem a későbbiekben. Szerencsére most nagyon hosszú hétvégénk van, így tanulhatok, de valahogy nem tud sem Samo Chalupka, sem Janko Kráµ lekötni. Ez van. Majd jelentkezem!

Hihetletlen. Szörnyű. Felfoghatatlan. Tragikus. Gyászol a hokivilág, gyászolnak a szurkolók és az ország. Oroszországban lezuhant egy személyszállító repülőgép, mely a Lokomotiv Jaroslavl orosz hokicsapatot szállította Minszkbe. A szerencsétlenség során 42-en meghaltak, csupán ketten élték túl a zuhanást. A repülőn volt Pavol Demitra is, aki a csapat és a szlovák válogatott kiválósága volt. Így mi is gyászolunk, együtt érzünk a csapat drukkereivel is :( Sok kiválóságot vesztettek el, amit nehezen lehet feldolgozni. Én ezzel a bejegyzéssel emlékezek meg róluk, nyugodjatok békében!

Hivatalosan is kijelenthetem, hogy sofőr lettem! Ma, miközben gyanútlanul osztályfőnökin csücsültem, észrevettem, hogy kaptam egy smst, amiben azt közölték, hogy kész a jogsim, mehetek érte! Majdnem elkezdtem sikítozni, de visszafogtam magam, így csak Rebinek örömködtem el a hírt :D Suli után rohantam haza (még szerencse, hogy 15 perccel korábban elengedtek minket) a kérvényért, aztán hátraarc és irány a rendőrség. Nincs tőlünk messze, de azért rendesen begörcsölt a lábam a megfeszített tempótol, mire odaértem. Amikor beléptem a váróba, alig voltak, csak ketten voltak előttem és mire én is végeztem, már nem volt ott senki :D Szerencsém volt. Ma este már én hozom anyut munkából :)))) Persze apu is jön, magam még nem mernék nekivágni a "nagyvilágnak". Szurkoljatok! :)

Megvan az órerendünk is. Amikor beléptem az osztályba, már ott volt egy kis lapon felragasztva az üvegajtós szekrényre. Azonnal odamentem és szemügyre vettem, milyen órákon fogok én senyvedni :D Hááááát, lehetne jobb is, de végülis nem annyira vészes.

Hétfő: szlovák, magyar, német, matek, műv. és kult., angol
Kedd: 2 földrajz, 2 torna, 2 történelem, osztályfőnöki minden 2. héten
Szerda: 3 polgári (ómájgád!), szlovák, német, magyar, angol
Csütörtök: 2 történelem, matek, szlovák, magyar, angol, polgári
Péntek: 2 művtöri, magyar, szlovák, angol, pszichotréning

Szerintetek? Mondjuk nekem az tűnik fel, hogy irtó sok szlovákunk meg magyarunk van xD Szerencsére törire visszakaptuk Földes tanárurat! Őt én úúúgy szere :) A földrajzot az igazgató fogja tanítani, amire nagyon kiváncsi vagyok, még sosem beszéltem vele két szónál többet, most pedig minden héten találkozni fogunk. A polgáritól viszont nagyon tartok... Olyan tanárnőt kaptunk, akit a legtöbben szidnak, szerintem én sem leszek másként :S Na meg a két torna... háááát én törin aludni fogok utánna, az biztos! A pszichotréning nem tudom micsoda, de az a tanár fogja tanítani, aki a tornát. Ahogy őt ismerem, tuti kártyázni fogunk egész órán xD Ma is azt csináltuk, tök jó volt, elröhögtünk vele :D A nagyszünetben Rebivel felmértük a terepet az elsőn, meglestük a kicsiket :P Sokan voltak, azt se tudom hirtelen megállapítani, kik az új elsősök :D Most megyek, lassan kiszáradok xD Arrivedercsi ;)

Olyan fura belegondolni, hogy a mai volt az utolsó gimis évnyitónk. Nem gondoltam volna, hogy ilyen k hamar el fog telni az idő, de megint csak megviccelt. Rohadt gyors. Ez nem közhely, tényleg marha hamar eltelt ez a három év, de még ez az egy milyen gyorsan fog! December után szinte fénysebességgel fog robogni az idő és mire felocsúdunk, már főiskolások leszünk. Hjaj. Az igazgató beszédében a negyedikeseknek szánt sorok már nekünk szóltak, mindenki felénk nézett és én kegyetlenül irigyeltem a többieket, még a gólyákat is, akik még csak most fogják felfedezni, milyen a középiskolás élet. De egy kicsit büszke is voltam magamra, ott az iskola melletti sportpályán, hiszen három évet sikeresen lehúztam, többnyire jó jegyeim voltak, szóval nem panaszkodhattam.
Nagyon rossz volt reggel olyan korán kelni, félálomban elkészülődtünk, majd elindultunk a Fornettiba, ahol Rebi már várt minket. Kicsit leültünk mellé, beszélgettünk, aztán olyan fél 9 körül felálltunk és a suli felé vettük az irányt, ahol a mi osztályunkból csak Zsu és Sebő voltak ott. Aztán szép sorban megérkezett mindenki, odamentünk az ofőhöz, aki nagyon kedvesen fogadott minket, tök aranyos volt, tartsa meg ezt a jó szokását évközben is :P Végighallgattuk a szokásos évnyitó beszédet, miközben Földes tanárúr bőszen kattintgatott a kamerájával (ő a suli nem hivatalos fényképésze, nem mellesleg imádom, kár, hogy csak egy évig tanított minket). Az igazgatóhelyettesnő nem felejtette el megemlíteni, hogy VÁLTÓCIPŐT kell hozni :D Ez a vesszőparipája, komolyan mondom. Olyan, mint egy parancsnok, pedig ilyen kis alacsony nő :D Kiderítettük, hogy új osztályt kapunk, ami a parkolóra néz! Juppíí. Elsőben és másodikban is parkoló panorámás osztályunk volt, amit imádtunk! :D Olyan vicces volt nézni az embereket, meg nevetni a potenciális autótolvajokon :D Akkor az elsőn voltunk, most a másodikon leszünk, ami majdnem teljesen csak a negyedikeseké már évezredek óta (na jó, talán olyan régóta nemis). Talán új tanárt nem kapunk, habár az órarendünket csak holnap fogjuk megtudni. Nagyonnagyon remélem, hogy szerencsénk lesz és nem leszünk tele 7 órákkal... Az egész évnyitó ceremónia nem tartott tovább fél óránál, ezért már fél 10-kor elindultunk hazafelé. Az egyik táskás üzletben vettem magamnak egy zöldes pénztárcát, ami már nagyon kellett, mert a Nicis már lassan három éves és elég gyerekes :D Tolltartót is szerettem volna venni valahol (wow, mennyi v :D), de azt sajnos sehol sem találtam (komolyan, nem direkt csinálom ezt az alliteráció dolgot xD). Holnapra csak jegyzetfüzetet kell vinnünk és természetesen VÁLTÓCIPŐT :D Nem nagy cucc, bedobom a szekrénybe, ellesz ott egy évig xD Ja és öt perccel korábban keződik a tanítás, és a szünetek is lerövidülnek. Ez jó hír, mivel így ha 7 vagy 8 óránk lesz, akkor 20 perccel korábban fogunk végezni, mint az eddigi években. Az ebédszünet csak a 6. óra után lesz, ami valakinek jó, valakinek rossz hír. A fiúknak nemigazán tetszik, mivel így plusz egy gyomorkorgató órát kell kibírniuk szegényeknek, de akiknek csak 6 órájuk van, azoknak igenis jó hír! Jajj, menjek aludni... igazán le kell szoknom a késő esti blogolásról :) Jön a szokásos alvás előtti olvasás, aztán alszok reggelig (ha tudok). 6:50-kor kelünk, szóval most tényleg szükségem van arra a minimum 6 óra alvásra, remélem összejön :D Szép álmokat nektek, agyő ^^

Ui.: Besírok! Tegnap is pont ilyenkor blogoltam. Na, ki tud időzíteni? :D