MEGVAN A JOGSI! MEGVAN A JOGSI! MEGVAN A JOGSI! MEGVAN A JOGSI!

Annyiraaa boldog vagyoook :) Végre, életemben először teljesen büszke vagyok magamra! Reggel 7 előtt keltem, nagy nehezen, de sikerült kitápászkodnom az ágyból. Reggeli, tv, öltözés, pakolás és indulás a vizsgára. Simán ott voltam háromnegyed 8-kor az autósulinál, ahol már páran várakoztak. Nem voltunk sokan, csak 9-en. Elég annyi hozzá, hogy 1 után értem haza, de megérte :) Amúgy nagyon elvoltunk, elhülyéskedtük a várakozás hosszú óráit, remélem még valahol összefutok velük, mert sok kedves emberkét ismertem meg az autósuli által :) Enivel holnap megyünk fényképezkedni rendőrségre, szóval szerintem jövő hét végén már a kezemben lesz a kis lapocska, amivel már száguldozhatok, persze csak ésszel, óvatosan :P Mellesleg a rendőr cseppet szemét volt. Tudnék rá még csunyábbat mondani, de inkább nem... Remélem soha többé nem látom és akkor minden jó lesz :D Ésésés köszönöm szépen drága Cicááának a szurkolást, éreztem ám :) El sem tudom mondani, mennyire izgultam, főleg a végén, a végeredmény előtt, amikor még semmi sem volt biztos. Idegőrlő percek voltak... De most már jó :) Most megyek, mert már fáj a szemem, megint :S Arivedercsi :)

Bizony, végre bátorkodtam feltenni az első fejezetet, ami a Début, magyarul Kezdet címet kapta. A szó, gondolom tudjátok, franciául van, mivel a történet egy része Párizsban játszódik. Miután elolvastátok, dobjatok egy kommentet a Véleményezőbe, de kultúráltan, oks? :D Elhatároztam, hogy nem fogok megsértődni a kritikán, de nekem ez a történet mégiscsak a szívem csücske, szóval vigyázzatok rá :) Olvasásra fel (nem hosszú, igérem :D)!

U.i.: Végre megérkezett a várva várt lehülés! Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem már elegem volt a 35+ból :/ Abban a nagy melegben semmihez se volt kedvem, energiám, még aludni se volt jó. Szóval minden tekintetben bukta volt. De most így jó, érzem az eső illatát, már a szél sem fúj annyira, de a villámok még mindig ide-oda csapkodnak. Juj :D Az előbb nagyon nagy volt, majd leestem a székről, olyan hanggal csapótott be valahol. Grrr...

Nem tehetek róla, egész nap ez a dal jár a fejemben :) Nagyon remélem, hogy klipp is készül belőle *.* Megvadulok! :D

És így a "hosszú" bejegyzésem végére két olyan örökbecsű mondat, ami nagyon passzolt a mai napi témánkhoz Rebivel :P Nem, nem vagyunk gonoszok, csak igazságosak :)

Bocsáss meg ellenségeidnek, de jegyezd meg a rohadékok nevét.
Sok ember csak azért él még mindig, mert törvénybe ütköző lelőni őket.

Most annyira büszke vagyok magamra és szerintem okkal. Nehogy félreértsetek, még véletlenül sem szeretném isteníteni magam - aki ismer, tudja, hogy ez mennyire távol áll tőlem. Az oktatóm azt mondta, a mai vezetésem szinte tökéletes volt. Bevallom, én is így éreztem :D Most ment a legjobban, ami el is várható, mivel jövő hét kedden, ha minden jól megy, vizsgázok. Eldöntöttem, hogy Oktáviával fogok vizsgázni, mert a Fábiával ellentétben, ezt sokkal könnyebben mozgásba tudom hozni. Magyarul a Fábia baromi érzékeny :D Igaz, hogy kisebb, könnyebb vele a parkolás, de az Oktáviával max óvatosabb leszek a tolatásnál. Szóval most nagy örömmel jöttem haza, nem érzem teljesen reménytelennek, hogy levizsgázok. A teszteket szorgalmasan csinálom, mert ez az első akadály, amit sikeresen kell vennem. Most már csak azért izgulok, hogy ne szlovák rendőrt kapjak. Oké, nem vagyok teljesen kuka belőle, de a magyar szónak mégiscsak jobban örülnék, kinek van kedve még a fordításon is gondolkodni. Elég az nekem, hogy korán reggel (olyan fél 9 körül) lesz a vizsga. Muszáj lesz reggel bedobnom egy kávét, ha jól akarok teljesíteni.
Most viszont kezdődik a foci, igaz, hogy ezeket a csapatokat nemigazán ismerem, de a jó foci, az mégiscsak jó foci! :D

Úgy szeretem ezt a számot :) Az instrumental nagyon tetszik, most valahogy ilyen kedvem van :) (ami nem rossz, csak ilyen melankolikus)